2016. december 29., csütörtök

                                          



                                    
Vér
elvékonyult hámrétegen
sérülékenyek apró érzéseim csatornái;
rendszerben folydogál bennem
érzéketlenségem.
hozzászoktam a vértelenséghez.
bírok annyit mint virág a jégben.
az utolsó nyár vért fakasztott,
hittem a szerelem tette, de 
nem idegen test okozta.
a csepp-kis vért a szokatlan gyönyör 
buggyantotta ki.
az érzéssel bántottam magam.

2016. november 19., szombat





Testtel bármi eljátszható,
de ami valóban van az szebb.
Ha éreznéd ezt az édes elhalást.
Feküdj mellém a nedves földre,
i​tt helyén van minden
a lerakódott összes mocsok felett.
Nézz rám.
Lásd a csendet.
Most mondanom kellene valamit,
de miért olyat amit vársz,
hacsak nem azt várod
hogy igazat mondjak
múlt időről, jövő halálról.
​T​estemmel még ​bármit tehetsz.
L​elkem már megfoghatatlan.

2016. október 1., szombat




                                                 



                                           Kert tűz ellen

                                           Ilyen kertet kell keresnem,
                                           hol a lápos talaj, melyen
                                           nehezen terem a betennivaló
                                           és záratlan kapu védi,
                                           megállítsa a tüzet.

                                           Második anyám lakott a házban
                                           a kert elején
; ablaka az útra nyílott,
                                           honnan bárki láthatta fehér testét,
                                           mikor esténként levetkőzte
                                           magáról a fájdalmat.